Szeretlek én, jöjj vissza hozzám, Jó volna becézni, csókolni újra a szád, Úgy sír a nótám, Nélküled borongós ősz van, És nincs többé nyár. Elvitted tőlem az álmaimat, pedig az élet csak gyertyaláng Lassan felőrlöd a vágyaimat, S mire felébredsz késő lesz már... Tudtad, hogy fáj, mégis elmentél, bíztál a nyárban és azt hitted, sosem lesz tél, hull már a hó is, te hívnál most vissza, de szívemben más képe él. Szeretlek én, jöjj vissza hozzám, Jó volna becézni, csókolni újra a szád, Úgy sír a nótám, Nélküled borongós ősz van, És nincs többé nyár.