Nézem az időt, és nézem a pénzt. Nézem az arcod és látom, hogy félsz, de nem látom hogy élsz. Van munkád még is keveset érsz. Nincsen gyógyszerünk a stresszre, ezért keveset élsz. Elmúltak a nyarak és csak a tél ami marad, a harag. És a családban hangzanak el a legnehezebb szavak, Miközben egymásnak esünk ..... Visszanézve milyen nyugodtan éltünk az anyukám szíve meg szakad.... Mindig ugyanez a kör. Minden nap egy újabb álom megtör. Nem először látom ezt, Magyarország megdől Ahelyett, hogy védene minket, az állam megöl Nem hazudok, de lassan már a rendőr elől futok. Kajak a fizetésemet elveszi ha rágyújtok. Ez a világ, virágzik mint egy virág, De a következő napra mondjunk el egy IMÁT ! Refrén : Mert nem tudom mi a következő nap. Sötétség marad vagy kisüt majd a nap? Minden ember fél! Minden ember vár! Megvan a REMÉNY, de lassan elszáll. Beborul az ég, érzem itt a Vég. A sötétség nézz rám, de mosolygok még. Nem adom fel ! még ... Nem adom fel ! még.... NEM ADOM FEL !!!! Verze 2 : Nehéz a sorsunk és nehéz az út. Az erős az marad, de a gyenge az fut. Mi vagyunk a kurvák és az élet a rúd. Örülünk a kis aprónak miközben az állam megdug. Egy maroknyi állom, hozzá egy cseppnyi remény. A pénzem a tiétek, de a zene az enyém. Nincsen munkád, lassan nincsen mit egyél. Kemény időkben nem lehetsz más csak kemény. Mert halálosan pontos ez a sors. Mindig az a kérdés, hogy miért velem és pont most? A barátok a család, a nyakam a vállam. Ők tartanak meg, amikor már nem bír el a lábam. A zene a remény és a szerelem a szívem. Ha velem vannak készen állok, hogy a sorsom akárhová vigyen, hogy a sorsom akárhová vigyen....... Refrén : Mert nem tudom mi a következő nap . Sötétség marad vagy kisüt majd a nap? Minden ember fél , minden ember vár. Megvan a REMÉNY, de lassan elszáll. Beborul az ég, érzem itt a Vég A sötétség nézz rám, de mosolygok még. Nem adom fel ! még ... Nem adom fel ! még.... NEM ADOM FEL