Mindent te okozol magadnak, és másokat okolsz, Emberként kell viselkedni, de te félre kotorsz, Mindent ami fontos, az irreleváns önképed, Erősíted ezzel és elvéted, eltévedsz, Merjél nyitni, igazán belülről, Sok sebet kapsz, de nem leszel akit meggyűlölsz, Te legyél a központ, ami a dolgokon javít, Ne a javaidat hajtsd, mert a vágyakozás vakít, Csak lazíts és éld meg a pillanatot, Ne villants mert inverzbe visszakapod, Ha benned hisznek, hinned kell másban, Akik mást bántanak azok maguk alá ásnak, Azt kapsz amit adsz, ez mindig így ment, Ha valakit ellöksz, egy híd lett vízben, Hideg szív, nem hoz változást nekem, Azt mondjuk hogy nem, de kell pártolás, Nem kegyelmez az élet, a lecke kárpótlás, A tapasztalat érdem, nem átok már, A holnap nem rém aki rátok vár, Csak tátogtok nem szórtok átkot rám