Te sem akarsz mást,csak a boldogságot kívánod. De hiába, a sötétség, felemészti a világot. Látom rajtad, te sem találod az irányiod. Gondolj bele abba, kit érdekelne a hiányod. Lehet hogy senkit, és te is a mélyben ragadnál. Még akkor sem haladnál, ha nagyon is akarnál. Tudom mert nekem is volt penge már a nyakamnál. És én is alul maradtam, egy szomorú szakasznál. Szomorúan sétálok és látom az arcokat. Azokét akik feladták a harcukat. Fekete lélek, kettétört szív. Senki másban csak magadba bízz. Szomorú sorsok, öngyilkos hajlamok. Széttört álmok, szomorú dallamok. nem teszek én különbséget te közted és a többi közt sok mindent tettél ugy hogy ezt magadnak köszönd nem voltam elég nem vagyok herceg de le szarom én csak nyomom a reppet megyek járom az utamat mivel szerelem nincsen ahova le kössem magam inkáb csak nyomom a bitem és h felfelé haladjak erösen meg tartom a szintem az hogy jo lesz el hittem a balhét is el vittem de nem ülhetek sitten mert forgatnom kell a klippem